Még Karácsonyra megleptem magam egy új vasalóhuzattal. Annyira le akartam cserélni a  régit, hogy az alkalommal élve egy hétvégi bevásárlásnál kosárba tettem egyet, amúgy első blikkre. Mert ugye nem mértem le a deszkát, nem úgy mentem vásárolni, hogy most pedig veszek egy vasalóhuzatot.

No de.

Mire jó  a vasalóhuzat, ha egy számmal nagyobb a kelleténél?

A kérdésre nagyon hamar adódott válasz.

Kisebbikem kapott egy mamuszkát ajándékba, cicásat.
















Aminek  a talpa villámgyorsan elkopott. De annyira szerette a kicsi, hogy nem akartam kidobni. Dolgom megkönnyítette a vasalóhuzat, járt kreatív agyam.

Levágtam a huzat végét és újrahasznosítottam.

Kiszabtam a két talpnak valót.

Aztán egyszerűen pelenkaöltéssel - vagy amire emlékeztem belőle:) - ráillesztettem a cica talpára.














Hordtuk, míg ki nem nőttük.